Azért vetettük ki az orosz gázra a 10 eurós energia-hozzájárulást, hogy segítsük az orosz gázról leválást, és közben költségvetési bevételre is szert tegyünk, harmadrészt pedig azért, hogy az orosz gázszállítás drágításával egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki a régiós gázpiacon – ezt a három érvet mondta Aszen Vaszilev bolgár pénzügyminiszter a capital.bg portálnak adott interjúban.
Számos jogsértést lát a bolgár államfő az új bolgár gázpiaci energia-hozzájárulásról szóló törvényben, amely 10,2 eurós költséget ró az orosz gáz importjára és tranzitjára megawattóránként, és ezért a bolgár alkotmánybírósághoz fordult csütörtökön – derült ki Rumen Radev elnök közleményéből. A téma bizonyára szóba kerül a ma délután 3-kor kezdődő brüsszeli EU-csúcson is, hiszen érinti többek között Magyarország, Ausztria, Csehország és Szlovákia gázellátását is a Török Áramlaton keresztül.
Az uniós nyomás ellenére sem tudjuk meghosszabbítani a 2024 végén lejáró orosz-ukrán földgáz tranzitszerződést, mert "Oroszország támogatása orosz gáz vásárlásával nevetséges a háború alatt” – hangsúlyozta az ukrán Naftogaz igazgatótanácsának elnöke a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjúban.
A Gazprom 2023-ban eddig összesen már 1,3 milliárd köbméternyi pluszt gázt szállított Magyarországra a hosszú távú szerződésen felül, és egy megállapodás érdekében további plusz mennyiséget szállít az idei télen - jelezte Alekszej Miller, az orosz gázcég vezetője a TASZSZ-nak. Mindez érdekes helyzetet teremt, mert Bulgária egy különadót vetett ki a Török Áramlat vezetéken érkező orosz eredetű földgázra, ami könnyen olyan vitához vezethet a Gazprommal, ami miatt teljesen leállhat ezen az útvonalon a gázszállítás, miközben ez a magyar ellátás főforrása.
Magyarország gázellátását most már egy uniós versenyjogi vizsgálat is befolyásolhatja: az EU szerint aggályos a Bulgargaz és a török BOTAS szállítási szerződése. Mindez tovább bonyolítja a Török Áramlat körüli helyzetet, miután Bulgária egy különadót vetett ki a Gazprom szállítmányaira, amelyet az orosz cég nem hajlandó megfizetni. Ha a bolgár-török paktum elbukik Brüsszelen, akkor elcserélni sem lehet a Gazpromtól importált gázmennyiséget, miközben az oroszok nem hajlandók megfizetni a most kivetett plusz terhet, ami a szállítás leállásával fenyeget.
Aláírta az államfő és pénteken ki is hirdették azt az új törvényt Bulgáriában, amely nagyon magas, 10,2 eurós „energia-hozzájárulást” vezet be az orosz vezetékes földgáz importjára és tranzitjára, illetve regisztrációra kötelezi a bolgár tranzitcéget. Ezek a fejlemények komoly kérdéseket vetnek fel Magyarország Bulgárián, azaz a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimportja kapcsán – a vezetéket korábban a magyar gazdaság ütőerének nevezte Orbán Viktor kormányfő. A helyzet komolyságát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi moszkvai nyilatkozata is megerősítette, aki, bírálva a lépést, azt is kilátásba helyezte, hogy leáll Magyarország Bulgárián keresztül történő gázvásárlása. A Portfolio több mint fél tucat hazai és külföldi gázpiaci szakértővel beszélt az elmúlt napokban: a szcenáriók „a minden zavartalanul folytatódik” forgatókönyvtől az orosz gázszállítás teljes leállásáig terjednek.
Bár Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere, Moszkvában arról beszélt, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, de már utalt egy eddig nem ismert kihívásra is. Bulgáriában kihirdetésre vár egy törvény, amely jelentősen drágábbá tenné a Magyarországra tartó gáztranzitokat is, sőt Szijjártó kilátásba helyezte az orosz gáztranzit esetleges leállását is.
Vlagyimir Putyin ismét arról beszélt, hogy a Török Áramlat gázvezeték folyamatos fenyegetésnek van kitéve, és sorozatosak a robbantási kísérletek a csővezetéknél. A gázvezetékek kulcsfontosságú Magyarország energiaellátásának biztosításához.
A Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján iparági szakemberek, vezetők és kutatók gyűltek össze, hogy a jelenlegi, a zöldátállás és az ukrajnai háború által meghatározott energiapiaci környezetben megvitassák az aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A piacon ugyanis kettős nyomás nehezedik a szereplőkre: a volatilis és a historikusan az átlagoknál magasabb energiaárak mellett kellene a karbonsemleges beruházásokat végrehajtaniuk. Érdekes módon erre sikeres megoldásokat a háború sújtotta Ukrajnából leshetnek el a magyar szereplők, még akár a nukleáris termelés esetében is: például az országban a Paksi Atomerőműben használt VVER-440-es reaktorok fütőanyagánál is sikerült már leválni az orosz forrásokról, helyette amerikai üzemanyagot használni.
A holland Smit Lamnalco távozása az orosz piacról komoly következményekkel járhat, különösen a Török Áramlat gázvezeték működtetése és a tamani és novorosszijszki terminálok üzemeltetésének szempontjából. A szakmai kompetenciák esetleges elvesztése és az infrastruktúra biztonságát fenyegető eszközhiány aggodalomra ad okot, hogy meddig működtethető biztonságosan a magyar gazdaság ütőere.
Meglepően részletes terv jelent meg hétfőn egy orosz oldalon a magyar gazdaság ütőerének számító Török Áramlat gázvezeték tenger alatti szakaszának felrobbantásáról vízi drónok és egyéb technikai rendszerek segítségével.
Orosz energetikai szakértők reagáltak Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbbi kijelentésére, amelyben az orosz olajjal és földgázszállítással szembeni kitettség csökkentéséről beszélt. A Kremlhöz közel álló orosz szakemberek hosszasan ismertették Magyarország szűk mozgásterét, arra is kitérve, hogy mi történhet, ha leállítják a Barátság kőolajvezetéket, vagy a gáztranzitot.
A bolgár elnökkel egyeztetett szerda este telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amely kapcsán azt üzente: „egyetértettünk abban is, hogy az Ukrajnán keresztüli földgázszállítás várható megszakadása igencsak megnöveli a bolgár-szerb-magyar szállítási útvonal jelentőségét.”
Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is - tájékoztatott vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A héten sorozatban már a harmadik komoly gázpiaci figyelmeztetést küldte az ukrán energetikai miniszter Magyarország felé is, miszerint nem fogják meghosszabbítani a 2024 végén lejáró orosz-ukrán gáztranzit szerződést, hiszen Európa jól meglesz orosz gáz nélkül is. A fenyegetés ellehetetlenítené a hosszú távú magyar-orosz gázszerződésből évi 1 milliárd köbméternyi mennyiség Magyarországra eljuttatását is. Erre a témára adott csattanós választ pénteki sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Magyarország egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy néhány éven belül fekete-tengeri román földgázzal mérsékelje orosz földgáztól való függőségét, miután a projektet vivő OMV Petrom és Romgaz bejelentette, hogy 4 milliárd euróig terjedő tőkét invesztálnak a Neptun Deep kitermelési fázisába. A kitermelés a terv szerint 2027-ben kezdődhet meg a Románia számára stratégiai fontosságú projektnek számító Neptun Deep keretében, és várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. Akár évi 1-2 milliárd köbméter román gáz bevonása is jelentősen hozzájárulhatna a magyar behozatali források diverzifikálásához.
Július első felében az orosz Gazprom a júniusi átlaghoz képest 28 százalékkal növelte az Európába irányuló vezetékes földgázexportját, ezzel 2023-as csúcsot ért el a behozatal. Ezt az ugrásszerű növekedést Ukrajnán és a Török Áramlaton keresztül szállított mennyiség tették ki, ugyanis jelenleg egyedül ezen a két módon érkezik az orosz gáz a kontinensre.
Szerbia 588 millió köbméter földgázt kötött le a következő télre a saját területén és Magyarországon található tárolók lefoglalásával - jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Bécsben folytatott megbeszélés után. Magyarország viszont Görögországon is LNG-t vásárolhat, ejtve ezzel a teljes orosz függőséget.
A Gazprom orosz energetikai óriásvállalat egy friss közleményében nyilvánosságra hozta, hogy ma csak 41,3 millió köbméter gázt tervez szállítani Európába Ukrajnán keresztül, ami cjóval kevesebb a tegnapi 41,8 millió köbméteres korábbi értékhez képest, írja a Reuters.
A holland kormány október 1-jén bezárja Európa legnagyobb, 60 éve működő, gázmezőjét – szivárogtatta ki tegnap egy forrás a Bloombergnek éppen akkor, amikor két norvég gázmező és egy gázfeldolgozó kényszerszünete miatt egyébként is ideges volt az európai gázpiac, és ezek együtt okozták az elképesztő, 20% feletti drágulást és hatalmas volatilitást. Azóta már jelentős áresés történt, de a friss fejlemények összességében arra mutatnak rá, hogy ha az egyébként egész jó fundamentumokkal rendelkező európai gázpiacon összejön pár kedvezőtlen kínálati oldali hír, akkor rögtön vészjelzéseket küld a piac, és a válság tavalyi akut szakaszában látott napon belüli vad csapkodások is kialakulhatnak. Mindez egyébként a forint látványos esésében is szerepet játszhatott tegnap, hiszen a gázár szárnyalása az energiamérlegen és a költségvetési egyenlegen keresztül Magyarországra is nyomást gyakorol.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Most válik csak igazán valósággá a sci-fi.
Erről adott tájékoztatást az ukrán vezérkar.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
